2019. június 26., szerda

Értékelés #18 - Martin Kay: Eastern


Izgatottan és félve álltam neki az olvasásnak, és már az elején elkönyveltem magamban, hogy ez a western stílusú, kissé utópikus mű egyáltalán nem az én világom lesz. Bár valamennyire igazam lett, mégsem érzem úgy, hogy bármilyen veszteség ért volna, vagy mástól vettem volna el az időmet - egy szó, mint száz, megérte elolvasni. Az élményért hatalmas köszönet jár a Twister Media Kiadónak!

Kiadó: Twister Media

Kiadás dátuma: 2018
Besorolás: posztapokaliptikus,  fantasy, western
Oldalszám: 400 oldal
Fülszöveg: A Titánokkal vívott háborúban porrá lett földön Yuko hírhedt törvényen kívüli. Az elárvult lányt már csak szíve haragja élteti. Konok kitartással űzi Corbent, a gyűlölt zsoldosvezért, hogy elégtételt vegyen élete megnyomorítóján. Útja során nem várt társaságba botlik nővére egykori kedvese személyében. Vajk, az életunt kalandor egyetlen célja, hogy felderítse szerelme halálának körülményeit. Az elkövető nyomai a rettegett zsoldossereghez vezetnek. Yuko és Vajk kényszerű szövetséget kötnek, hogy kézre kerítsék Corbent, a rájuk leselkedő veszélyek mellett azonban saját démonaikkal is meg kell küzdeniük. Hiába a kettejük között kibontakozó érzelmi kötelék, ha a zsoldosvezéren való elégtételt más módon képzelik el. Vajon sikerül felülkerekedniük önös érdekeiken egymás javára?

ELSŐ BENYOMÁSOK

Ha azt mondom, hogy totális káosz dúl bennem, akik a közelében sem járok annak, amit valójában érzek. Legszívesebben kettétépném magam - hogy ez a könyv hibája vagy érdeme, nem tudnám megmondani. Őszintén szólva is vegyes érzéseim vannak a történettel kapcsolatban. Az eleje döcögősen, vontatottan indult túlságosan is, valahogy nem ragadott meg annyira, hogy most ezt igenis el akarom olvasni. Aztán persze beindultak az események, felcsigázta az érdeklődésemet is - és képes volt igazi meglepetéseket is okozni.

Mind pozitív, mind negatív benyomásaim bőven akadtak kisebb-nagyobb mértékben. Lehet az is volt a baj, hogy egy nagyobb érzelmi, testi és lelki kimerültség orvoslása céljából kezdtem neki, ez pedig az olvasási élményre is rányomta a bélyeget.

A KÖNYVRŐL

Maga a történet önmagában nem kötött volna le, sosem kedveltem túlságosan a vadnyugati beütésű sztorikat, távol állnak tőlem mind máig. Mégis ahogy az író stílusa visszatükröződik a lapokon, olvasmányosan és célzottan tárja fel az olvasóknak Yuko és Vajk világát, valahogy megnyerővé vált kettejük története a könyv végére. Hozzátenném azért, hogy néha úgy éreztem, zavarossá váltak a szálak, egyes jelenetek precízebb kidolgozásra szorulnának (Bár ezt betudom annak, hogy egy sorozat első részéről beszélünk.), és olyan lyukak keletkeztek a mű szövetén, amit a végére sem sikerült tökéletesen befoltozni itt-ott.

Amiatt nem panaszkodhatok, hogy unalmas lett volna - szinte túlcsordult az akció benne, és a hangsúly a túl szócskán van. Mondják, a kevesebb néha több, és ennek a mondásnak bőven van jelentősége az Eastern kapcsán. Szerencsére ez eléggé szubjektív megítélés, aki otthon van az akció, sci-fi és a kalandok világában, annak tökéletesen vannak adagolva a cselekménydús jelenetek - panasz nem lehet rá. Nekem sok volt, az én kimerült, vaj szívemnek most nem erre lett volna szüksége. Viszont az már most megígérem, hogy elő fogom újra venni Martin könyvét, egy jobb időben - mert megérdemel még egy esélyt.

– Férfiak, meg a rohadt ígéreteik!
Ez pedig a szereplőknek köszönhető. Yuko a bosszúra éhes, bajkeverő lány, aki helyett az esetek többségében a pisztolya beszél - mégis szerethetővé teszi őt az az óvatos sebezhetőség és energia, ami a személyisége magját alkotja. Persze, hogy az ember lánya a bosszúsága ellenére is a rajongójává válik, annak ellenére is, hogy néha idegesítően a halál torkába vetette magát, ahonnan rendre Vajk - a sorozat másik ikonikus szereplője - rángatta ki. Kettejük szórakoztató szócsatái fantasztikusan feldobták a jeleneteket, öröm volt olvasni őket. Egyébként pedig a szereplők jellemfejlődése szépen haladt oldalról-oldalra, mégsem éreztem teljesnek- hiába függővéges történetről beszélhetünk. Hiányoltam valami apróbb, kezdetlegesebb lezárást. Nem volt minden teljesen kerek, ahogy vártam volna.

Tetszett, hogy tisztában voltam azzal, hogy közös szál fűzi őket össze, mindketten bosszúra szomjaztak, ugyanazt a gazembert üldözték végig a történet folyamán - bár míg egyik a halálát nem győzte kivárni, addig a másik inkább válaszokra szomjazott. ÉS! Oltári nagy piros pont azért, hogy az író nem rágta a szánkba, nem tömte tele a fejünket a romantikus szál túlcukrozott, nyálfolyós részletezésével - csak a kellő, elégséges mértékben. A történet időkezelése is klappolt, minden-mindennel összefüggött, és Martinnak még arra is maradt energiája mindezek után, hogy meglepetés drámai elemeket tartogasson.

Tedd szabaddá a bűnösöket, s holnap a te nevedben fognak vétkezni
A könyv nyelvezete, szóhasználata dicséretre méltó - néha mégis idegesítően túlcifrázottnak tűnt, és nem passzolt a könyv vicces, szórakoztató és kalandos lelkivilágához. (Egyébként az írót is pont ilyennek tudnám elképzelni, a személyisége szinte süt a lapokról, adott magából valamit a könyvnek.) Végül pedig hatalmas gratuláció jár a jeleneteket szabdaló illusztrációkért, tökéletesen passzoltak a történethez - és épp a megfelelő helyeken voltak elhelyezve, ahol a történet szinte kívánta az ábrázolást.

KONKLÚZIÓ

Összességében tehát a történet kapott hideget-meleget, illetve a jövőben egy második esélyt. Nem bántam meg, hogy elolvastam - ugyanúgy mosolyra fakasztott, mint ahogy néhol felidegesített. Martin Kay egy rendkívül különleges, crossover világot teremtett izgalmas jelenetekkel és egzotikus karakterekkel. Szórakoztató, akciódús történet volt minden apró hibája ellenére is, bár nem a megfelelő hangulatban kapott el a könyv sajnos.

HOGY AJÁNLOM-E?

Képtalálat a következőre: „yes gif”

Azoknak akik rajonganak az akcióért, szeretik az animék világát, a western filmeket és a vicces, szórakoztató jeleneteket, és már elegük van a romantikus nyáltengerekből.

ÉRTÉKELÉSEM

4-stars14-stars14-stars1

Ha egyébként megtetszett a könyv, és kíváncsivá tettelek titeket ITT tudjátok megrendelni.

Jó olvasást és kitartást a hétre!


2019. június 6., csütörtök

Könyvheti kisokos 1. - Megjelenések


A pénztárcám épphogy kiheverte a Könyvfesztiválos borzalmakat, az elmúlt egy hónapban fel is szedett magára egy-két kilót, szóval eljött az ideje, hogy fogyókúrára ítéljem ismét. Ugyanis június 13-án kezdetét veszi a 90. Ünnepi Könyvhét, ami idén a Vörösmarty tér helyett a Duna-korzón kerül megrendezésre.

Úgyhogy ennek örömére összegyűjtöttem pár megjelenést, amivel ez alkalomból is megörvendeztetnek a kiadók! A bejegyzés végén pedig megmutatom azokat a friss és régebbi  megjelenéseket borítóstul-mindenestől, amiket én tervezek idén júniusban beszerezni a Könyvhéten.

A teljes listát egyébként ezen a linken érhetitek el (bár én azért hiányoltam róla pár újdonságot).



Laurell K. Hamilton: Elátkozott ​kígyók (Anita Blake, vámpírvadász 26.)
Nnedi Okorafor: A ​halálmegvető
Samantha Downing: Elbűvölő feleségem
Simon Stalenhag: Elektronikus állam
Blake Crouch: Hamis Emlékek
Blake Crouch: Sötét anyag

 

Jeff Zentner: The Serpent King – A kígyókirály
Marie-Aude Murail: A lélekdoki (A megváltó 1.)
Janet McNally: Girls in the Moon – Lányok a Holdban
Tera L. Childs: Fins Are Forever – Hableány mindörökké (Hableányok kíméljenek 2.)
Laura Silverman: Girl out of Water - Lány a vízből
Jessica Sorensen: The Destiny of Violet and Luke – Violet, Luke és a sors (Véletlen 3.)
Rachel Van Dyken: The Matchmaker’s Replacement – A randiguru szárnysegéde (Szárnysegéd Bt. 2.)
Bethany-Kris: Vakmerő és végzetes (A chicagói maffiaháború 2.)
Katy Evans: Remy (Valós 3.)
W. Bruce Cameron: Egy kutya négy útja – Újabb regény az embereknek
L. J. Shen: Sparrow
Böszörményi Gyula: Kucó és más életszilánkok


A. M. Aranth: Propheta (Oculus 2.)
Michael J. Sullivan: A ​rózsa és tövise (Riyria - A kezdetek 2.) 
Edgar Cantero: Kotnyeles kölykök 
Seanan McGuire: Mélybe ránt a Lápvilág (Csellengő gyerekek 2.)
Marnia Robinson: Cupido mérgezett nyila



Huszti Gergely: Mesteralvók ​hajnala
Rusvai Mónika: Tündöklő
Hannu Rajaniemi: Öröknyár
Tünde Farrand: Farkasország


Gabriella Eld: Játékok unatkozó felnőtteknek (Legendák a Bagolyvárosból 2.)
Imre Viktória Anna: A tébolyult doktor
Megan E. O'Keefe: Lopd el az eget!
Habony Gábor: Alagutazók Zsebvárosban


Adam Gidwitz: Szörnyecske a hátizsákban
Alex Michaelides: Néma tanú
Szabó Tamás: Holdvíz
Giovanna Fletcher – Tom Fletcher: Eve of Man – A jövő


Tomor Anita: Most ​már együtt álmodunk (Pyrus)
Patrick Ness: Mi, hétköznapi halandók (Vivandra)
Kimberley Freeman: Csillagok ​az óceán felett (Athenaeum)
Cso Namdzsu: Született ​1982-ben (Athenaeum)
Kalapos Éva Veronika: F ​mint (Athenaeum)
Indrek Hargla: Melchior és a piritai fojtogató (Galaktika)
L. J. Wesley: 12 első randi (Mogul)
Liz Flanagan: Sárkánylány (Galaktika)

Újból elmondom, hogy ez az általam kiemelt megjelenések, amiket érdekesnek tartottam. A teljes lista a fent található linken érhető el! 

Most pedig jöjjön az én Könyvheti kívánságlistám, ami idén rendkívül szűkre sikeredett. Ennek több oka is van, például, hogy hamarosan érkezik a Ködszerzet sorozat új kiadása, amit mindenképpen egyszerre szeretnék beszerezni, másrészt pedig nem éri meg helyben venni könyveket. Interneten sokkal nagyobb kedvezmények szoktak lenni, így egy árából a neten többet is meg tudok rendelni. Szóval ebből kifolyólag úgy döntöttem, idén spórolni fogok! Bár a Fumax selejt dobozára idén is bőven tervezek rájárni, remélem idén is sikerrel!


 


  


Remélem hasznosnak találtátok a bejegyzésemet! (A képre kattintva el tudjátok olvasni a fülszöveget, ha esetleg felkeltette a kíváncsiságotokat a sok gyönyörű borító.)

2019. június 4., kedd

Mondj igent vagy nemet - [Bekezdés] program


Egy rendhagyó bejegyzéssel készültem nektek. Egy magyar kezdeményezést szeretnék bemutatni nektek, amit 2017-ben indított útjára a Twister Media Kiadó. Még egy nem országos szintű ismertséggel rendelkező kezdeményezésről beszélünk, így úgy gondoltam, hogy érdemes lenne az emberek figyelmébe ajánlani - sok kezdő, szárnyait bontogató író számára lenne feltörési lehetőség. És épp aktuális is!

A [bekezdés] névre keresztelt program két éve töretlenül segíti az olyan szerzőket, akik még nem rendelkeznek bolti terjesztésű kötettel és pályájuk elején állnak. Kizáró ok nem lehet, ha szerzői kiadással már rendelkezik a pályázó, viszont már megjelent kötettel nem pályázhat

Az érdeklődők egy nyitott hónap keretében küldhetik el pályamunkájukat, ami idén, 2019. június 1.és 30. közötti időszakra esik. A programra nem lehet lírai művel, illetve verseskötettel pályázni, illetve olyan művel sem, ami bolti forgalomba került már. Az érvényes pályamunka regény lehet mindössze! A művet egy háromtagú zsűri bírálja el - Gaborják Ádám, Pillér Emília Réka, Szabó István Zoltán és Rácz Attila. (A zsűri tagjairól bővebben ezen a linket találtok mindenféle érdekességet: https://bekezdes.twister.hu/bemutatkozas/)

Ezenkívül fontos még megjegyezni, hogy a megjelenési folyamat minden pénzügyi kiadását a kiadó fedezi, a szerzőt semmilyen költség nem terheli, így aki az anyagi vonzat miatt nem mert volna eddig pályázni, mindenképpen vegye a bátorságot ezek után! A kiadó vállalja a művek kiadásának teljes költségeit: a kézirat előkészítésétől a bolti megjelenésén át egészen a promócióig. Sőt, a kiadói szerződésben foglaltak szerint a szerzőt jogdíj is megilleti!

A pályamunka zsánerét/kategóriáját illetően érdemes még megemlíteni, hogy semmi komoly kikötéstől nem kell tartani. A 2017-es programban győztesnek választott regények között megtalálható a romantikus YA-n keresztül a sci-fin át egészen a grimdark fantasyig minden. Így idén és a korábbiakhoz hasonlóan az alábbi műfajok közül lehet csemegézni: fantasy, sci-fi, thriller/krimi, horror, romantikus, gyermek, Young adult és New adult.

És, ha bizonytalan lenne valaki az életkorát illetően, szeretném felhívni mindenki figyelmét arra, hogy a [bekezdés] programba minden 14. életévüket betöltött szerzőpalánta pályázhat. Számos olyan kiadó van, akik tizennyolc éves kor alatt nem vállalják fiatal írók műveit, legyenek jók vagy akár briliánsak, a Twister Media nem tartozik ezek közé.

(Egyébként szerintem ma, a 21. században nem szabadna, hogy egy olyan szám, mint az életkor határt képezzen egy olyan kreatív megnyilvánulás során, mint egy könyv megjelenése. Vannak dolgok, amiknél fontos és szükséges a nagykorúság, mint elvárás - de senki ne mondja azt nekem, hogy egy 16 vagy 17 éves személy ne lenne képes olyan művet írni, ami megfelel bármely, a kiadó által elvárt követelménynek. Ismerek olyan írókat, akiknek a művei semmilyen követelménynek nem, vagy alig felelnek meg, mégis kiadásban megjelentek. Neveket nem említek, mert semmi értelme nem lenne ennek, a múltat nem lehet meg nem történté tenni, de a jövőben remélem a kiadók változtatnak a hozzáállásukon. Nem azt mondom, hogy mindenkinek adjanak esélyt, aki csak beadja a kéziratát, de ne utasítsanak el mindenkit alapos indok nélkül, csak az életkorra hivatkozva.)

De a programra visszatérve, hogyha netalán tán nem keltettem volna még fel eléggé az érdeklődéseteket, szeretném bemutatni a korábbi győztesek már megjelent, vagy hamarosan megjelenő művét - amiket Ti is olvashattatok már, vagy épp hamarosan olvasni fogtok.


Az Utolsó (Young Adult), a Hetedvérig (Young Adult), illetve az Allegórium (Fantasy) borítójára kattintva elolvashatjátok hozzá az értékelésemet, mivel korábban volt szerencsém olvasni ezt a három nagyszerű művet - és hamarosan megtalálhatjátok a blogon az Eastern (Young Adult) értékelését is! Krausz Emma Osztályképéhez(New Adult) pedig személy szerint sajnos még nem volt szerencsém, de eddig csak pozitív véleményeket hallottam róla! Ezeken a könyveken kívül még várható Nagy Sándor Embertelen vidék (Fantasy) című műve is, ami nagy valószínűséggel a június Könyvhétre fog megjelenni, ha jól sejtem -  ez lesz az utolsó mű a 2017-es győztes pályamunkák közül. De senki ne aggódjon! Már megvannak a 2018-as győztesek, akiknek ha minden igaz jövőre érkeznek majd a műveik!


Ugye, hogy Ti is halottatok már ezekről a művekről, esetleg olvastátok őket és szerettétek őket? Pedig szerzőik egyszerű, magyar emberek, akik mertek nagyokat álmodni és tenni is azért, hogy az álmaik valóra váljanak! Kövessétek az ő példájukat és használjátok ki a [bekezdés] által nyújtott nagyszerű lehetőséget!

A bejegyzésben csak a legfontosabb feltételeket, követelményeket foglaltam össze, a teljes listát itt találjátok meg: https://bekezdes.twister.hu/palyazat/. Ha pedig bármi kérdésetek lenne, keressétek a kiadót a honlapjukon keresztül: https://www.twister.hu/kapcsolat/.

Egyéb esetben pedig, ha esetleg a munkásságukra is kíváncsiak lennétek, javaslom látogassatok el A Bekezdés Bestiái facebook csoportba, ahol hátha meghozzák nektek a kedvet egy publikálási lehetőséghez, vagy ha csak kíváncsiak vagytok mi várható a Twister Media háza táján!

Van valaki, aki tervezi beadni esetleg a pályázatát ezen vagy egyéb tényezőkön felbuzdulva? Akinek van kedve írja meg kommentben akár!


2019. május 29., szerda

Értékelés #17 - Csóti Lili: Hetedvérig


Nehezen, és talán egy kissé izgatottan is fogtam neki ennek az értékelésnek. Na, nem azért mert negatív tapasztalataim lettek volna a könyvvel kapcsolatban. Csak ez az első, hogy egy első könyves, még nálam is fiatalabb írónő művét kell górcső alá vennem, ami nagyon szokatlan és kissé megijeszt, hogy óvatosan kell bánnom a szavakkal. Nem szeretném, ha elijesztenék bárkit is - egy félreértett fél mondattal is akár - az írói pályától, főleg a Lilihez hasonló, hatalmas kreativitással és tehetséggel megáldott személyeket.

Kiadó: Twister Media
Kiadás dátuma: 2019
Besorolás: kortárs,  urban fantasy
Oldalszám: 672 oldal

Fülszöveg: Rosenwyn Blair számára összejöttek a dolgok. Anyja szülővárosába költözik, melynek máskor viszálykodó lakossága egyvalamiben biztosan egyetért: őt kimondottan utálják. Újonnan megismert családja egy rakás hátborzongató boszorkányból és őrült unokatestvérből áll, ami lehetne akár vicces is, de nem az.
Egyetlen barátja egy veszedelmes démon.
És ha mindez még nem lenne elég, egy gyilkossági ügybe keveredik, miközben természetfeletti ellenfelei üldözőbe veszik.
A tél beköszöntével pedig az elszigetelt településen összecsapnak az e világi és túlvilági erők.




ELSŐ BENYOMÁSOK

Már jóval a megjelenés előtt kinéztem magamnak a fülszöveg alapján. Szeretem azokat a történeteket, amiben a természetfeletti minden faja képviselteti magát - főleg, ha egy ember köré csoportosulnak, ami bár itt nem releváns, de ez nem von le az értékéből. Mivel a Hetedvérig friss megjelenés, spoilermentes értékelést kéne nyújtanom át az olvasóknak. Hát... igyekezni fogok, de lehetetlen vállalkozásnak tűnik egyelőre.

Egy első könyves, fiatal írónő könyvéről az embereknek általában megvan a véleményük látatlanban is - nagy részük negatívan áll az ilyenekhez. Elég gyakran egyet is szoktam érteni velük, és nem mondom, hogy most kivételesen nem, sajnos. Érezni a történet pontjain egy karrier kezdetét, a kezdeti szárnypróbálgatásokat (amik egyébként egy tehetséges írónő előképét vetítik előre.) Lili egyébként a Twister Media kiadó [bekezdés] pályázatának egyik győztese Alynne Webbhez és Frey Évához hasonlóan, akikről szintén írtam már korábban egyébként!

Egy utolsó megjegyzésként pedig még könyv vastagságát illetően pedig annyit had jegyezzek meg, hogy mindenki elhiheti, szükség van rá - a könyv felénél azt vettem észre, hogy csak azt ismételgetem: mégmégmég! Ne ijedjetek meg a méretétől, kárpótlásban miatta úgyis bőven lesz részetek!

A könyvről

Nem tudom, hol is kezdjem. Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban - egyik szemem sír, a másik nevet. Mikor belevágtam a könyvbe, nem igazán voltak elvárásaim, mire a végére értem, tele lettem velük.

Egy egyszerű történetnek indult. Rose, az új lány és édesanyja hazatérnek a szülővárosukba, ahol a lánynak lehetősége nyílik mindarra, amire a világtól elzárkózva nem sikerült neki. Új barátokat szerez, miközben egyre több és több rejtély halmozódik fel a környezetében. Tetszett, hogy ahogy haladunk előre a történetben egyre több titok bukkant a felszínre, miközben a régebbiek a helyükre kerülnek. Fordulatokban nem volt hiány, épp felocsúdtam egyik döbbenetből, és rögtön a következő felé sodródtam. 

NEGATÍVUMOK

Az első negatívum számomra a világ kidolgozottságában mutatkozott meg. Nem volt annyira kiélezve a természetfölötti tekintetében, mint amennyire vártam volna. Bár lehet, hogy az írónő nem is igazán akarta erre helyezni a hangsúlyt. Ettől függetlenül kevés dolgot tudtam csak meg a különböző fajok szokásairól, képességeikről, bár a történelmük a fejezetek közötti átfedésekkel fantasztikusan kibontakozott. Csak gratulálni tudok a mesei elemekért, gyönyörűen kiszínezték a történetet!

Dea, a Teremtő boldogsága végigsöpört a gömbön, mint a legvadabb vihar, amikor meglátta a lényt, s ez az erő adott hát végső életet Neki, akit Dea, a démonkirálynő és Boo, a boszorkánykirály teremtettek.
A második pedig a kezdeti lelkesedésem későbbi hiányában keresendő - egészen a könyv feléig izgatottan követtem Rose és Adriel kalandjait (Pedig hányszor hiperventilláltam egy-egy jelenetük után, miközben cseppfolyóssá olvadtam a kollégiumi szobám kellős közepén!) , ahogy kitárulnak előttem a falu szereplőinek mindennapjai, beindulnak az események és felmerülnek az első rejtélyek, aztán vége lett. Nem az egész történet iránt vesztettem el az érdeklődésem, csak a két főszereplő kapcsolatában beállt változás kissé elvette a kedvem, mintha ellopott volna valamit számomra a történetből ez az apró változás. Onnantól kezdve már inkább a rejtélyek megoldása érdekelt, amikben viszont nem volt hiány. Néha a kedvenc krimijeimre emlékeztetett!

Legnagyobb sajnálatomra a karakterek közül Adriel volt az, aki egyáltalán jött be. Lehet túl nagyok voltak a könyv végére kikerekedő elvárásaim, de valahol elvesztettem az iránta való érdeklődésemet. Annyira nyilvánvalóan következtek egymásból a hozzá kapcsolódó események, hogy szinte unalmassá vált. Lehet ez emberfüggő, de nekem ez a véleményem róla, sajnos. A mellékszereplők viszont kiszínezték helyette is a szürke hétköznapokat, érdekessé tették a történetet a jelenlétükkel és a titkaikkal.

– Addig örülj, amíg én is ott vagyok.
– Bocsáss meg, de bárhol is vagy jelen, képtelen vagyok örülni.
POZITÍVUMOK

A karakterek közül számomra legkidolgozottabbnak Rose minősült, nem meglepő módon. A főszereplőre vonatkozó okaimat, evidens, hogy nem kell megmagyarázni - az ő karakterének mindig összetettnek és könnyen azonosulhatónak kell lennie, ahhoz, hogy az olvasók szerethessék a történetet. Rose pedig bőven megfelel az elvárásoknak - nyílt, vicces és okos lány, aki küzd azokért, akiket szeret és igyekszik mindarra megoldást találni, amit az élet elé tesz. Nem árulok el újdonságot, ha elmondom, hogy bár a kezdetekben kirekesztettnek minősült, de a könyv végére igazi központi figurává vált a történetben, és a saját erejéből küzdötte odáig magát. Nem valami anyámasszony katonája, "várok a hősömre" típusú karakter - kiáll magáért, és odavágott, ha az élet úgy kívánta.

Maga a történet egyébként egész kerekre sikerült, bár a végén azért jó lett volna egy kerek, egész, lezárt befejezés - hiányoltam a jövő kilátásait a szereplők számára, nem éreztem így teljesnek. Egyébként maga a világ felépítése nagyon kreatívan ki lett találva, fordulatokban és izgalmakban gazdag történet kerekedett a könyv végére, és a negatív tapasztalatok ellenére is képes volt magába szippantani. A helyszínek kidolgozottsága is sokat lendített a történeten, egyszerűen bele tudtam magam képzelni Dorcha Bailey utcáiba, házaiba és eseményeibe, szinte kívántam is, hogy én is a történet része lehessek.

Végül a legnagyobb pozitívum számomra a nem várt meglepetések voltak. Hogy mennyiben volt részem! Szinte egymást taposták a nagy igyekezetben. Mesteri módon oldotta meg az írónő, szinte észrevétlenül csempészte be az apró rávezetéseket, segítségeket. Ha ezerszer nem mondtam, hogy "Na erre fixen nem számítottam!" akkor egyszer sem. Izgalom izgalom hátán, oldalról oldalra!

KONKLÚZIÓ

A vizsgaidőszak mámorában (se) komolyan meg kellett ezért az értékelésért harcolnom, szerencsére a könyvvel nem akadt ilyen gondom. Bár nagy dolgoknak tűnhetnek az általam említett negatívumok, de biztosíthatlak titeket, hogy ezek elég szubjektív kérdések - már csak azért is érdemes nekivágni a Hetedvérignek, hogy kiderítsétek, igazam van-e! Egyébként pedig egy remek, izgalmas történetet kaptam, végig sodródtam az egész könyvön, hagytam magam elrepíteni ebbe a rejtélyes, különleges világba, amit Lili számunkra teremtett. Igazán tehetséges írónő fog belőle válni, ez már most felsejlik a lapok között!

HOGY AJÁNLOM-E?

Képtalálat a következőre: „yes gif”

Azoknak, aki szeretik a tényleg izgalmas történeteket. A rejtélyek rajongóinak. Azoknak, akik kipróbálnák magukat a fantasy világában. Reménytelen romantikusoknak. Twister rajongóknak kötelező darab ez is!

ÉRTÉKELÉSEM

4-stars14-stars14-stars14-stars1

Akinek meghozta a kedvét az értékelés, és legyőzte a bizonytalanságát a megjelenés kapcsán:
ITT tudjátok megrendelni Ti is!
Molyon egyébként ITT tudjátok elérni a könyvet, ha pedig valami kérdésetek van a könyvvel kapcsolatban, Lilit a facebookon itt tudjátok elérni.



2019. május 25., szombat

Értékelés #16 - Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei



Bár nagyban összecsapnak a fejem fölött a fellegek (értsd: vizsgaidőszak), meg kell tennem,a mit megkövetel a haza. (értsd: muszáj volt írnom egy bejegyzést erről a könyvről!) A Vér és csont gyermekei számomra 2019 egyik leginkább várt olvasmánya volt. Csaknem a külföldi megjelenés óta követtem a kritikákat, és mikor már épp terveztem beszerezni angol nyelven, hirtelen a Maxim kiadó bejelentette a hazai megjelenést, jó érzékkel még időben. Ezúton is szeretném megköszönni, hogy ennyi energiát fektettek abba, hogy elhozzák a magyar olvasóknak is Zélie történetét, illetve a recenziós lehetőséget is természetesen!


Kiadó: Maxim
Kiadás dátuma: 2019
Besorolás: fantasy, váltott szemszög, mágia
Fordította: Sóvágó Katalin
Goodreads: 4,2
Oldalszám: 510 oldal
Fülszöveg: Zélie Adebola még emlékszik arra az időre, amikor Orisa földje zsongott a mágiától. Égetők gyújtottak tüzet, Árasztók terelték a vizet, és Zélie anyja, aki Arató volt, a lelkeket idézte. Ám minden megváltozott azon az éjszakán, amikor eltűnt a varázslat. Saran király hatalomvágyból megölette a mágusokat, megfosztva Zélie-t az anyjától és a népét a reménytől. A mágusok sötét bőrű, fehér hajú leszármazottait azóta is könyörtelenül elnyomják, de most lett okuk a reményre. Hála a király lányától, Amaritól megtudott titoknak, Zélie kap egy esélyt, hogy visszahozza Orisába a varázslatot, és felélessze a mágusok új nemzedékét. Ám tervének megvalósításában útját állja a kegyetlen trónörökös, Inan herceg, aki mindenáron be akarja fejezni, amit az apja elkezdett, és örökre el akarja tüntetni a mágiát. Zélie, bátyja, Tzain és Amari együtt menekülnek Orisa félelmetes vidékein. Ám a legnagyobb veszélyt nem Inan vagy a zord vadon jelenti, hanem maga Zélie, akinek nehéz megtanulnia, miként fegyelmezze az erejét – és egyre erősebb vonzalmát egy ellenség iránt.

KÖNYVRŐL

A Vér és csont gyermekei már a megjelenését követően, azonnal nagy népszerűségnek örvendett külföldön - a New York Times eladási sikerlistáján 34 héten keresztül vezette, és az írónőnek egy filmes megállapodást is sikerült tető alá hoznia ezidő alatt. Ha ez nem bizonyítja a könyv sikerét, akkor nem tudom mivel támaszthatnám még alá.

Ennek ellenére úgy tűnik itthon már nem örvend ekkora népszerűségnek, jelenleg a molyon is csak 86%-os népszerűségi indexet sikerült kiharcolnia. Hogy ennek mi lehet az oka, sajnos fogalmam sincs, de rendkívül csalódott vagyok, mert fontos témát boncolgat az írónő. Igaz, Magyarországon nem releváns ez a probléma, mégis az embereknek illene tisztában lennie azzal, hogy mi zajlik még ma is, a 21. században a nagyvilágban. Adeyemi a feketék igazságtalan elnyomását mutatja be egy kitalált világon keresztül, amelynek legtöbb elemét (a helyszíneket, a nyelvet, a kultúrát) a valóságból adaptálta. Például ki gondolta volna, hogy a Yoruba szó a valóságban egy Afrikában őshonos, etnikai népcsoportot takar, az Orisha pedig valójában a Yorubák szerint a lélek emberi megnyilvánulása, egy valódi kultusz.

Adeyemi bár egy egész kultúrát nyújt át a művén az olvasóknak, ami egyszerre varázslaton és mesebeli, mégis egy sötét arculatot kölcsönöz a könyvnek az, hogy a drámai, komor elemekkel a valóságot írja le, a mai Afrikát - polgárháború szülte diktátorok, korrupt katonaság, népirtás, szegénység, éhség, szexuális erőszak, árvaság, rabszolgaság és a megkülönböztetés, rasszizmus. Igaz, hogy ennek töredéke már sztereotípiákon nyugszik, mégsem szabad elfeledkeznünk arról, hogy bár távol van, de ezeknek a dolgoknak nagy része valakinek a Nagybetűs Valóság.

A szereplők is ezt próbálják meg visszaadni. Zélie hosszú utat jár be, hogy felnőjön egy olyan feladathoz, amit előtte sokkal tapasztaltabbak emberek buktak el, ő mégse adja fel. Tisztelem a benne rejlő kitartást és élni akarást, az áldozatkészségét és a jövőbe vetett hitét. Persze nincs igazi hit, némi bizonytalanság nélkül, de Adeyemi erre is tökéletes megoldást talált. Társakat, barátokat - amikre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy valamit elérjen az életben.

Szép történetvezetésen keresztül vezet minket végig az írónő ezen a varázslaton, mégis szomorú, komor világon. Részletgazdag helyszínek, elismerően kitalált karakterfejlődések és izgalmak tarkítják a könyv hasábjait. A szereplők könnyen a szívünkhöz nőhetnek, és a könyv végére ez annyira igazzá vált, hogy azon kaptam magam, együtt küzdök Zélivel, Tzainnal és Amarival a túlélésért, egy szebb jövőért és a népükért. Magával ragadó könyv!

Számomra a könyv legbosszantóbb "tulajdonsága" a váltott nézőpont volt. Ízlések és pofonok, de momentán én ki nem állhatom, ha megszakítják a történet fonalát, és hirtelen máshová hajítanak. Hiába lényeges rész az is, utálom ha valamit nem zárnak le rendesen. De körülbelül ennyiben ki is merültek a negatívumok a listámon.

KONKLÚZIÓ

Nem szeretnék ódákat zengeni a könyvről, nem az a célom, hogy divat könyvet teremtsek a Vér és csont gyermekeiből. A komoly tartalom intelligens közönséget kíván. De mégis, aki kíváncsi arra, hogy mit érezhettek száz éve az Amerikában élő fekete férfiak és nők, milyen egy valós elnyomás élménye és hisz abban, hogy a jövőnket mi formáljuk mindenképpen egyszer olvassa el Adeyemi művét. Lehet nem fogja szeretni, az idősebb korosztály már gyerekesnek tartja majd, de ez egy könnyedebb mű erről a témáról a történelem könyvekhez képest.

szóval HOGY AJÁNLOM-E?

Képtalálat a következőre: „gif yes”

Azoknak akik nem félnek a valóságtól, akik elutasítják a megkülönböztetést, a rasszizmust és az elnyomást. Akik egy komoly, mégis izgalmas történetre vágynak. Fantasy rajongóknak alapdarab.

ÉRTÉKELÉSEM
4-stars14-stars14-stars14-stars1

A könyv megrendelhető a Book24 és a Maxim oldalán is! De a ellátogatnátok véletlen a nemsokára esedékes Könyvhéten a Maxim standjához, akkor két másik könyvet választva egy könyv a tiétek lesz a három közül ingyen! Szóval ne habozzatok egy percet se!

Mindenkinek jó olvasást kívánok!


2019. február 26., kedd

Értékelés #15 - Philip Reeve: Csillagvonatok


Nem vagyok túlzottan nagy rajongója az elmúlt évek YA könyveinek. Tekintettel arra, hogy a felnőttek, az elsődleges fogyasztók ma a könyvpiacon, egyre inkább megfigyelhető a YA kultúra folyamatos romlása. Egyre nagyobb teret hódítanak a rossz nyelvezetű, erotikus tartalmú regények, háttérbe szorítva ezzel számos más témát - a thriller, krimi és young adult témákat például. Nem azt mondom ezzel, hogy már senki sem olvasna YA-t vagy middle grade könyveket, sőt! Itthon nálunk azért szép arányban olvasnak a fiatalabb generációk is a felnőttek mellett. De gondoljunk bele, mégis  mennyire ritka látvány, ha egy felnőtt egy YA könyv mellett teszi lesz a voksát egy erotikus regénnyel szemben például.

Pedig még mindig vannak igazán jó YA címek a piacon - Philip Pullman Az Úr sötét anyagai sorozata, Terry Pratchett Korongvilág sorozata, Paolo Bacigalupi Hajóbontók című könyve és Elisabetta Gnone Fairy Oak sorozata, hogy csak pár címet említsek. Philip Reeve eredetileg 2015-ben megjelent Csilagvonatok című könyvei is ezt a listát erősíti.

Kiadó: Móra
Kiadás dátuma: 2018
Besorolás: ifjúsági, fantasy, sci-fi
Fordította: Ajkay Örkény
Goodreads: 4
Oldalszám: 352 oldal

Fülszöveg: A ​Nagy Hálózat vasútvonalain az ember sosem lehet elég óvatos. Különösen olyasvalaki, mint Zen Starling: zilált életű tini, ügyes kezű tolvaj és „railhead” vagyis vonatmániás sínkósza, aki nem csak a jó zsákmány reményében, de pusztán az utazás élményéért és az intelligens mozdonyok társaságáért is gyakran nekivág a csillagok közé vezető útnak. Ám egy nap, amikor a sikeres tolvajlás után az utcán egy piros kabátos lány a nevén szólítja, és egy elszánt drón is a nyomába ered, Zen kénytelen rádöbbenni, hogy sorsa új, ismeretlen irányba kanyarodott, és a fényéveket átívelő síneken, csodás és veszélyes világokon át olyan kalandra indul, amelyből kiszállás nincs, úti célja ismeretlen, tétje pedig hatalmas. Talán az egész Univerzum jövője múlik azon, hogy Zent milyen fából faragták.



A KÖNYVRŐL

A történet főszereplője Zen Starling, a kisstílű szurdoki tolvaj. A K-vonatok vonalának végén élő tinédzser lopással és vonatozással üti el szabadidejének nagy részét. Egy napon, miután egy lopott arany nyaklánccal igyekszik feltűnésmentesen elhagyni a várost, észreveszi, hogy egy lány és egy drón követi őt. Az univerzum K-vonat rendszerét kihasználva igyekszik elmenekülni előlük, de miután még az otthonában is megtalálják, úgy dönt, hogy lépnie kell. Megismeri Novát, a piros kabátos motorik lányt, és belesodródik egy évszázadok óta zajló ellenállási bűnténysorozatba, mely alapjaiban rengeti meg az univerzum létét és életét.

benyomások

A könyv valahol a cyberpunk és a távoli jövőt felvonultató sci-fi között helyezkedik el a témáját illetően. Reeve nagyszerűen alkalmazza azokat az elemeket, amik sokak szerint tökéletesen ábrázolják az emberiség jövőjét. A városi szegénység, a politikai elnyomás, mesterséges intelligencia, benépesített univerzum, fénysebességű utazás, a világegyetem fölötti uralom mind-mind alapelemei az ilyen témájú könyveknek. 

Bár ez a könyv nem az én korosztályomnak íródott, mégis minden idegszálam a könyvre koncentrált olvasás közben, annyira magával ragadott a történet. Olyan élethűen, energikusan és élettelin ábrázolta az író a szereplőit, hogy öröm volt olvasni minden sorát. 

Mikor egy könyvet magyarra fordítanak, mindig elveszik belőle valami - a pezsgés, az energia, a lélek. Valami folyton eltűnik, és még ha nem is ismered az eredetit, valami megmagyarázhatatlan hiányt érzel. De a Csillagvonatok egyszerűen tökéletes volt, a fordítás is hozta a könyv különlegességét, szépségét. Részletgazdag kidolgozású mű, ötletes és kreatív megoldások és érzelem dús helyzetek jellemzik. Képtelen voltam letenni egy percre is a könyvet - az izgalmas kalandok, mintha nem győznék váltani egymást. Egy percre sem állt le a történet folyamatos mozgása, ahogy a vonatok sem lassítottak egy-egy K-kapu előtt, úgy a történet is megállíthatatlanul dübörgött végig a könyv hasábjain.

Bár részben váltott szemszögű történetről van szó, de itt egyáltalán nem volt zavaró. Ritkán ragadták el a "mikrofont" Zentől, és szerintem ez így volt helyes. Egy YA könyv elbeszélése egy tinédzser szájából kell, hogy elhangozzon, hogy rendesen átjöjjön mindenki számára.

Két pozitív dolgot szeretnék főleg kiemelni. Az egyik a kedvenc részeimhez kötődik, ezek pedig mindig egy-egy vonathoz kapcsolódtak. Tetszett, hogy mindnek egyedi, szokatlan neve volt és saját személyiséggel rendelkeztek, mintha maguk is emberek lennének. Más könyvekben ritkán olvasni ilyen nem megszokott karakterekről, nem gyakran bukkannak fel az egyes regényekben.

A másik pozitívum az a szerelmi szál volt. Mint ahogy Alynne Webb Az Utolsó című regényének értékelésében már említettem, szeretem, ha egy történetben lassan, vagy csak épp lappangva bontakozik ki egy-egy szerelmi szál. Itt pedig pont ezt történt. Nem kellett attól félnem, hogy esetleg megzavarja a történet fő szálát, elvonja a figyelmet a fontosabb dolgoktól, vagy, hogy miatta kifejtetlenné, félbehagyottá válnak események, történések.

A Csillagvonatok is a legmodernebb YA regények táborát erősíti. Zen kalandjai, amik vonaton és az univerzum egészét betöltő bolygókon ívelnek át állnak a középpontban. Fontos még Nova, a motorik lány karaktere is, mivel kettejük lassan bimbózó kapcsolata is a történet kulcsfontosságú része. A könyv végére (mint a legtöbb YA regényre jellemző) három végkifejlet mehet végbe - a beteljesült szerelem, a tragikus végkifejlet vagy a megoldatlan lezárás. Reeve pedig kénytelen választani. A könyv egyébként bővelkedik az olyan jelenetekben, amik szinte belekényszerítik a szereplőket helyzetekbe. Például, hogy elkerülhetetlen volt az, hogy Zen belekeveredjen a hatalmi játszmába.

A regény bővelkedik az olyan másodlagos szereplőkben, akik szintén kulcsfontosságú szerepet töltenek be a maguk világában, a hozzájuk is kapcsolódó történések alatt. A megvalósított világ bár más könyvekben is megjelenik, de Reeve olyan megoldásokkal tűzdelte tele, ami a varázsát, egyediségét erősíti - a kitalált lények, kaptárszerzetesek, a császári család, Raven, az Őrzők mind-mind támogatták személyes jelenlétükkel azt, hogy ne egy megszokott, unalomig ismételt történetté váljon.

KONKLÚZIÓ

Végül pedig... A Csillagvonatok pont azt a történetet meséli el, amiről a tizenkét éves körüli fiúk álmodnak, és ha elolvassák ezt a könyvet ők is rögtön a Damaszkuszi Rózsán utazva vágynak a vidék, a mesterséges bolygók felfedezésére, az általuk kínált kalandokra. Reeve a kiegyensúlyozott elemeket (beállítás, karakterek, háttér, összpontosított és szintetizált világ) elegánsan ötvözi a gyors ütemű történettel. De ez is arról szól, akár csak a többi hasonló történet - egy fiatal fiú a legaljáról kapaszkodik egyre feljebb számos veszélyen és kalandon keresztül, miközben fontos dolgokat tanul meg a szeretetről, barátságról és a felnőtté válásról. Szórakoztató volt minderről olvasni. 

Azon pedig már kicsit sem lepődtem meg, hogy egy jó vaskos függővéggel zárult. Nem is lenne igazi a történet anélkül! Éreztétek a szarkazmust? Ettől függetlenül, iszonyatosan várom a folytatást, nem tudom, hogy fogom kibírni míg végre megjelenik a Fekete Fény Expressz is!

Ráadásként pedig had mutassam meg a borítót oldalnézetből is. Bármennyire gyönyörű a borító szemből - az aprólékos kidolgozás, a színek és az alakok grafikai megvalósítása nagyon szép! De az oldaldíszítése is hozzájárul ahhoz, hogy miért olyan különleges is ez a könyv.


Itt szeretném megköszönni a lehetőséget a Móra Kiadónak, hogy biztosította ezt a könyvet a számomra. Öröm volt olvasni minden sorát! Nagyon hálás vagyok Önöknek!

HOGY AJÁNLOM-E?

Képtalálat a következőre: „yes gif”

Azoknak akik vad kalandokra vágynak, ismeretlen tájakat akarnak felfedezni, vagy a jövőt kutatva akarnak új ismeretekre bukkanni. Akik nem félnek megismerni a változásokat, hisznek a jövő mesterségessé tételében, technológiával töltötté válásában. Hiába egy 13-14 éveseknek szóló történet, az idősebbek is találhatnak benne számukra izgalmas részeket, érdekességeket.

ÉRTÉKELÉSEM

4-stars14-stars14-stars14-stars14-stars1

A könyv megtalálható a Móra, a Book24 és a Libri oldalán is, rendeljétek meg minél hamarabb. Ez a könyv nem hiányozhat senki polcáról!
Ráadásul, ha a Book24-ről rendelsz február 28-ig, akkor rendelésedet ingyenesen kiszállítják.


Ti mit gondoltok a könyvről? Felszöknétek Ti is egy körre a Damaszkuszi Rózsára? Én tuti!
Szép napot kívánok mindenkinek!